Szent Iván éjszakájának, más néven nyárközép éjszakájának a június 23-áról 24-ére virradó éjszakát nevezik Magyarországon. Az elmúlt időszakban szinte minden évben tartottak megemlékezést Nyárlőrincen a labdarúgó pálya melletti vásártéren. A mostani azonban a vírus miatt elmaradt.

Néhányan azonban úgy gondolták, hogy jó lenne megszervezni, mert ez kikapcsolódást, szórakozást, beszélgetést, iszogatást, táncolást és éneklést is jelent sok ember számára. Erre pedig főleg a fiataloknak szükségük van, de persze az idősebbek sem hagyhatják ki. A szervezők július 18-án este hat órára tűzték ki a pót napot. Szépen gyülekeztek is a főleg kisgyermekes családok, baráti társaságok. A tér közepén elkészítették a máglyát, amit az est folyamán meggyújtottak. Többen is kosarakkal felszerelkezve érkeztek, amibe enni és inni való is volt bőven. Aki akart, az természetesen tüzet rakhatott, hogy megsüsse azt, amit magával hozott. Fáról az önkormányzat gondoskodott. Fel is lobbantak a lángok, amit aztán körülültek. Előtte azonban előkerültek a pálinkás üvegek, amit a társaságok tagjai megkóstoltak. Akadtak olyanok, akik szalonnát, míg mások virslit, vagy éppen valamilyen grill kolbászt sütöttek.

Szekeres Ágnes jóvoltából táncosok léptek a színpadra. Először a kisebbek, az óvodások, meg még annál is fiatalabbak, majd pedig már az iskolások mutatták be tánctudásukat. A szülők természetesen nagy figyelemmel kísérték csemetéik mozgását. Nem kellett csalódniuk, mert nagyon ügyesek voltak. Ahogy kezdett sötétedni, Oláh Csaba meggyújtotta a szárazfából összeállított máglyát. A táncosok, kiegészülve néhány szülővel, körbeállták és ott ropták. Amikor már parázs lett, akkor többen is átugrották. Zenéről és jó hangulatról Balogh Illés gondoskodott. Ismét előkerültek az üvegek és az italok, aminek következtében többen nótázni is kezdtek. A tüzet természetesen eloltották, de a mulatság majd nem éjfélig tartott.