Az elmúlt időszakban jelentős mennyiségű kárt okoztak a hódok a Szikrai, az Alpári Holtág területén, valamint a lakiteleki Tőzegbányánál is. Egyesek szerint a víziállatok tevékenysége már nagy mértékben akadályozta és veszélyeztette a horgászást a területeken.
Kidöntött, megrágott fák sora jelenti a hódok jelenlétét a két holtág, valamint a kedvelt horgászati hely, a lakiteleki Tőzegbánya területén. Mind a három helyen lehet olyan területet találni, ami veszélyezteti a horgászást. A hódok nem kímélik a part menti fákat, függetlenül attól, hogy milyen vastagságúak, és megrágják a törzsüket. Harminc, negyven centiméter átmérőjű fákat is képesek kidönteni, az ennél vastagabbaknak pedig megrágják a kérgüket, ami egy idő után kiszárad. A hódoknak a metszőfogaik növekedése miatt van szükség a rágásra.
A tiszaalpri horgászok szerint hatalmas károkat jelent a rágcsálók jelenléte, már csak azért is, mert a partmenti fákat – amelyeknek egy részét tíz, húsz évvel ezelőtt telepítették, míg másokat sokkal korábban, azért, hogy árnyékban tudjanak horgászni – a vízi állatok megrágják. A fiatalabb fákat kidöntik, az idősebbek kérgét megrágják, ami által elpusztulnak. Az Alpári Tisza Horgász Egyesület már korábban jelezte a hódok kártékony hatását, főleg azért, mert a megrágott fák egyrésze pont arra a területre esik, ahol a horgász versenyeket szokták tartani, és a pecázók is azokat a partmenti helyeket kedvelik. Némelyik fa állapota már életveszélyes is lehet, ha éppen a közelben horgászik valaki. Ugyan ez vonatkozik a Szikrai holtágra és a Tőzegbányára is. Talán a legkritikusabb helyzet a Tőzegbányánál van, ahol a hódok, egyes helyeken már szinte minden fát megrágtak. Amikor ott jártunk, akkor ugyan néhányan pecáztak, de elkerülték azokat a helyeket, ahol hódok által megrágott fák voltak. A Szikrai Holt-Tisza kis részének tulajdonosa Kalócz Antal, évek óta rendben tartja a parti területét. Barátaival évente több alkalommal lejárnak horgászni, de azt tapasztalják, hogy a hódok, a part közelében lévő fák közül sem a vékonyabbakat, sem a vastagabbakat nem kímélik. Annak elkerülése érdekében, hogy még nagyobb kárt ne okozzanak, a még meg nem rágott fákat dróttal vették körül, így elhárították azok megrágást. Ezt a módszert egyébként Tiszaalpáron is alkalmazzák. Ott a Holt-Tisza partján a hódok által kidöntött fákat már több helyszínen is eltávolították, hogy ne okozzanak balesetet.
A keletkezett károk miatt, a tiszaalpári önkormányzat kérelmet nyújtott be a hódok gyérítésére, még az elmúlt év végén. Ezzel kapcsolatban megkérdeztük a területileg illetések Kiskunsági Nemzeti Park véleményét is, akik a következő választ adták. „Tiszaalpár Nagyközség Önkormányzat kérelmére indult, az eurázsiai hód gyérítésének engedélyezésére irányuló eljárásban a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, mint a működési területén lévő országos jelentőségű védett természeti területek, Natura 2000 területek és védett természeti értékek természetvédelmi kezelője nyilatkozatot tett a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztálya részére. Fontos tudni, hogy az önkormányzat által megjelölt egyik ingatlan országos jelentőségű védett természeti területnek minősül.”
Az igazgatóság nyilatkozatában továbbá leírta még, hogy a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló rendelet alapján közegészségügyi okból, a légiközlekedés biztonsága, az erdő- és mezőgazdasági termelés biztosítása, valamint a közérdeket sértő vízkárok megelőzése, mérséklése érdekében - amennyiben természetvédelmi érdeket nem sért és más célravezető megoldás nincs - az eurázsiai hód (Castor fiber) riasztása, elejtése, gyérítése, állományának szabályozása engedélyezhető.
Az igazgatóság álláspontja szerint a Kiskunsági Nemzeti Park Szikra és Alpári-rét törzsterület, egyben a Natura 2000 hálózat részét képező, a kérelmező tulajdonában lévő, valamint védett természeti terület részét nem képező ingatlanokon az eurázsiai hód állományszabályozása nem sért természetvédelmi érdeket, mivel a faj állományának fennmaradását nem veszélyezteti, de mindez csak számos kikötés betartása mellett valósulhat meg.
Ezek közül kiemelendő, hogy az elejtett egyedek száma nem haladhatja meg a tíz példányt, a gyérítés kizárólag szaporodási időszakon kívül, 2023. március 15.-ig végezhető, kizárólag az az egyed lőhető ki, amely az élettevékenységével a kérelmező dokumentált adatai szerint akadályozza, illetve veszélyezteti a természetvédelmi érdeket is szolgáló tevékenység (őshonos, idős fák védelme) eredményességét, a tervezett elejtés előtt legalább két nappal egyeztetni kell az illetékes természetvédelmi őrrel és minden esetben különös figyelmet kell fordítani arra, hogy más védett, fokozottan védett állat (például vidra) elejtésére ne kerüljön sor.
Az engedélyt a tiszaalpári önkormányzat megkapta, így tízzel tudják csökkenteni az Alpári Holt-Tisza hód állományát. A feladatot a helyi vadász egyesület kapta meg. Összesen négyen, Czímer Illés vadászmester, a két hivatásos vadász, Palásti Gergő és Szabó Zsolt, valamint a halőr, Popper Zsolt, aki egyben vadász is, kaptak arra lehetőséget, hogy gyérítsék a hód állományt. A tízből eddig négyet lőttek ki, pontosabban csak lőtt ki Popper Zsolt halőr. – Büszke vagyok arra, hogy én vagyok az első a vármegyében, aki hivatalos úton lőhettem ki hódot, mondta. – Az állatok elejtése nem egyszerű, mivel életük nagy részét a vízben töltik. Nappal nem nagyon mozognak, főleg sötétedés után bújnak elő rejtekhelyükről. Az Alpári Holt-Tisza, mondjuk úgy, hogy a belterületén, ami úgy másfél kilométer hosszú, tizenegy hódvárat találtam. Ez több hónapos megfigyelés eredménye. Már tudom azt, hogy csak hőkamarával lehet a mozgásukat követni. Éppen ezért nappal nem is érdemes őket figyelni. December közepe óta négyet sikerült elejtenem. Egy ilyen akció minden vadász számára különleges élménynek számít, tette hozzá.
Információnk szerint, a vadász egyesület tagjai kérelemmel fordultak az elnökhöz, hogy ne csak a vadászmester, a két hivatásos vadász és a halőr vadász lőhessen hódot, hanem az is, aki akar. Az elnök ezt úgy engedélyezte, hogy csak abba az esetben, ha a négy vadász közül valamelyik jelen van. Így akinek van ideje és türelme, az sötétedés után megpróbálhat hódra vadászni, míg a tíz állat meg nem lesz. Popper Zsolt szerint ez ugyan is nagyobb élmény, mint a vaddisznó kilövése. Tiszaalpáron az először kilőtt hódból pörköltet készítettek. Aki evett belőle azt mondta, hogy a húsa hasonlít a borjú, vagy a bárányéhoz. Vancsura István polgármester, aki maga is vadász javasolta, hogy a kilőtt állatokat a vadász egyesület főzze meg, és aki enni akar belőle az kóstolja meg. Az állatok egyébként húsz harminc kiló súlyúak.
A településvezető elmondása szerint Magyarországon az 1600-as években lőttek utoljára hódot, ami a 19. század közepére teljesen kipusztult. Hazánkban 1996 és 2008 között zajlott a visszatelepítése. A hódok ma Magyarország minden folyóján és számos térségben az alkalmas vízfolyások döntő többségén is jelen vannak. Mivel nincsenek természetes ellenségeik, kivétel az aranysakál, így gyorsan elszaporodtak. Ez viszont a fent említett károkat jelentette.
A tiszaalpáriak elérték azt, hogy a hódok száma csökkenjen. Ezzel minden valószínűség szerint az általuk okozott kár is változni fog. Elmondásuk szerint, ha az elkövetkezendő évben sem csökken a hódok állománya, akkor ismét gyérítési engedélyt fognak kérni rájuk.
