3 L Cafe - Lakitelek és környéke hírei! Közélet, bulvár, sport és minden ami egy kávé mellett megbeszélhető!
  1. 2022.07.04. hétfő, Ulrik
  2. |
  3. 35 °C
  4. |

Két órás vita az Alpári Holt-Tisza további kezeléséről

Tizenöt évvel ezelőtt kötött haszonbérleti szerződést a tiszaalpári önkormányzat, valamint a Bács-Kiskun Megyei Horgászegyesületek Szövetsége a Tiszalpári Holt-Tisza kezelésére. Ez a szerződés az elmúlt év december 31-én lejárt. Most nagy a bizonytalanság a vízre járó horgászok között.

 

Nagy a felháborodás azok között a horgászok között, akik a Tiszalpári Holt-Tiszára jártak pecázni. Nem tudják, hogy érvényes-e még az engedélyük, januárban is, vagy december 31-gyel érvényét vesztette. A Bács-Kiskun Megyei Horgászegyesületek Szövetségének haszonbérleti szerződése ugyanis az elmúlt év utolsó napján éjfélkor lejárt. A BÁCSHOSZ felhívást tett közzé, hogy az általuk kiadott területi jegyek csak addig a dátumig érvényesek. Az új területi engedélyek kiadását pedig a leendő halgazdálkodó fogja biztosítani. Egyesek úgy tudják, hogy az elmúlt évben kiváltott engedélyük január 31-ig szól, míg mások azt mondják, hogy csak december 31-ig volt érvényben. A víz kezelését tizenöt éven keresztül a BÁCSHOSZ végezte, évi 65 ezer forintért. Ezt az összeget az önkormányzat kevésnek tartotta, ezért nem akarta a szerződést meghosszabbítani a megyei szövetséggel. Korábban a vízfelület a tiszaalpári és a tiszasasi önkormányzat, valamint a magyar állam tulajdona volt, de az alpáriak, megvették a sasiak részét, így Tiszaalpár 63, míg az állam 37 százalékban tulajdonos. A kérdés most az, hogy ki kezelje az elkövetkezendő időben a holtágat? Az önkormányzati képviselők többsége azt szeretné, hogy a helyi horgász egyesület, míg Vancsura István polgármester szerint versenyeztetni kell a kezelést.

– Én a jogszabályokat nézem, belső ellenőr és jogász véleményét is kikértem ezzel kapcsolatban, mondja a településvezető. – Ezzel kapcsolatban három dologra kell nagyon odafigyelni, ez pedig a halasítás, a horgászjegyek árusítása, valamint az őrzés, mert ezek az alapvető feladatok. Amennyiben nem kívánja működtetni a tulajdonosi közösség, akkor a jelenlegi álláspont szerint, pályázatot kell kiírni. Van, aki ezt vitatja, de akkor közigazgatási bírósághoz kell fordulni, hogy át lehet-e adni az Alpári Tisza Horgász Egyesületnek, vagy nem. Az én véleményem szerint nem lehet átadni, mert tizenöt évvel ezelőtt is pályáztatni kellett. A horgász egyesület nem gazdálkodó szerv, a pénzügyi kerete is nagyon szűkös. Nem azt mondom, hogy az önkormányzat nagyon gazdag, de az állammal együtt egészen más helyzetben vagyunk. Igaz, az állam eddig még nem nyilatkozott arról, hogy neki milyen elképzelése van a holtág kezelésével kapcsolatban. Nyilvánvalóan más a helyzet, ha az önkormányzat az állammal együtt tárgyal, mintha csak a horgász egyesület. Persze tudom, hogy az egyesület is nagyon segítőkész lenne. Mivel közel 140 hektáros vízfelületről van szó, a legjobb megoldás az lenne, ha az önkormányzat ezt tudná működtetni. Jelenleg nem látjuk még, hogy mi az az összeg, amivel haszonnal tudnánk működtetni, mert a halasítás, a halőrök illetménye mind pénzbe kerül. Sok még a nyitott kérdés, egyelőre ránk szakadt minden. Az önkormányzati képviselők teljesen mást akarnak bizonyos érdek és népszerűség miatt. Nem erre esküdtek fel, hogy kiválasztanak egy szervezetet és azt támogatják, és a bevétel nem számít. Amennyiben az önkormányzat veszi a kezébe, és úgy látjuk, hogy nem jól döntöttünk, akkor egy, vagy két év múlva tudunk változtatni rajta. Azt sem tudjuk, hogy mennyi hal van benne, ami szintén egy bizonytalan pont. Az első években legalább nullára kelleni kihozni a holtággal járó költségeket. Vancsura István szerint a horgászokat legjobban az érdekli, hogy hol és kitől válthatnak majd jegyet. Jogosan kérik azt, hogy január végéig még az előző évben váltott jegyükkel horgászhassanak. A polgármester szerint a település legjobban működő civil szerszervezete az egyesület, csak be kellene látniuk azt, hogy más a gazdálkodás és más egy civilszervezet irányítása.

A január 4-i bizottsági ülés egyik napirendi pontja foglalkozott a témával. A tanácskozó terembe nem fértek be, még a folyosón is álltak horgászok. Az ülésen Vancsura István azt kérte, hogy a november 15-i testületi ülési döntést vonja vissza a bizottság, mivel az ellentétes több jogszabállyal. Abban a határozatban azt szerepelt, hogy a tulajdonosi közösség, horgászati célú együttműködés keretében, öt évre átadja a helyi horgász egyesületnek a holtág működtetését. Ahhoz, hogy a tulajdonosi közösség tudjon élni a víz hasznosítási jogával halgazdálkodási és halasítási tervet kell készíteni, ami a polgármester szerint még nincs meg, addig viszont nem tudnak horgászjegyeket kiadni. Reményét fejezte ki, hogy január 20-ig ez megoldódik. A napi jegy ára 3500 forintról 4000-re változik, az éves területi jegy viszont változatlan marad. Vancsura István a novemberi döntést egyoldalúnak és a horgász egyesületet előnyben részesítő szerződésnek nevezte, ezért is kérte a visszavonást. Hozzátette még, hogy a horgász egyesülettel, a működtetésen kívül is találnak majd olyan megállapodást, amely a horgászok és a tulajdonosi közösség számára is kölcsönös együttműködésen alapuló lesz, de nem a gazdálkodással kapcsolatos. Elmondta azt is, hogy ha a BÁCSHOSZ-nak megérte működtetni a holtágat, akkor a tulajdonosi közösségnek is meg fogja érni, és akkor a haszonból tudnák támogatni az egyesületet.

Molnár István belsőellenőr azon a véleményen volt, hogy amennyiben a tulajdonosi közösség átadja a hasznosítási jogot, akkor a törvény szerint versenyeztetni kell, még hozzá a legelőnyösebb ajánlatot tevővel. Kacziba Sándor képviselő szerint az állam azt várja el, hogy a többségi tulajdonos, vagyis az önkormányzat majd eldönti, hogy mi legyen a Holt-Tisza sorsa. Bartók István képviselő úgy ítélte meg, hogy a horgász egyesület el tudná látni a vízfelület kezelését. Amennyiben hibát követne el, akkor a kormányhivatal erre felhívná a figyelmét. Hozzátette, hogy a polgármester többször is szembe ment a képviselő-testület döntésével. Csernus Tibor alpolgármester hangsúlyozta, hogy nem átruházni akarják a vízfelületet az egyesületnek, csak együttműködési megállapodást kötnek velük, a jogosultság azonban továbbra is a tulajdonosi közösségé marad. Ezért cserébe megosztják a keletkezett árbevételt úgy, hogy aki a nagyobb feladatot végzi, azé lesz a nagyobb árbevétel. Az elképzelhető, hogy ez az árbevétel nem biztosít minden fedezetet. Amennyiben probléma merülne fel, akkor pedig meg tudnák beszélni. Véleménye szerint a településen jelenleg legnagyobb szakértelemmel az egyesület rendelkezik, és meg fogja tudni oldani a feladatot. Madla János az egyesület titkárának az volt a véleménye, hogy az a legfontosabb, hogy minél hamarabb készen legyenek a jegyek és lehessen árusítani. Szerinte el tudnák látni a vízfelület kezelését, hiszen erre készülnek már évek óta. Nem értette, hogy miért lenne jó az, ha a versenyeztetés után, egy külsős cég, látná el a feladatot, nem pedig az egyesület. Erki Zoltán horgász szerint a legrövidebb úton kellene konszenzusra jutni, mert az önkormányzat kezében a Holt-Tisza egy kincs. Sok önkormányzat örülne ilyen lehetőségnek. A két félnek össze kellene vetni a hátát, és nem szét felé húzni.

Vancsura István törvénysértőnek találta a november 15-i és a január 4-i ülést ezért kérte a visszavonást. A bizottság több mint kétórás vita után úgy döntött, hogy nem vonja vissza a korábbi döntését. Ezt követően a testületi ülésen is tárgyalták a napirendi pontot. Mivel Vancsura István jogtalannak és törvényellenesnek ítélte a bizottság döntését, ezért nem kívánt részt venni az ülésen, felállt és elhagyta a termet. Az ülés levezetését Csernus Tibor alpolgármester vette át, és a testület olyan határozatot hozott, mint a bizottság.